A szubklinikai hipokalcémia előfordulása hazánkban

A szubklinikai hipocalcémia gyakorisága a hazai tehénállmányban nem ismert. Könyves doktor és munkatársainak hazai adatai azt mutatják, hogy a szubklinikai hipocalcémia előfordulása meghaladhatja akár az 50%-ot is (Könyves és mtsai, 2019). A nemzetközi adatok is riasztóak. Reinhardt és munkatársai 2002-ben az USA-ban az összes második vagy annál magasabb laktációban lévő tehén 47% -ánál tapasztaltak különböző fokú szubklinikai hipocalcémiát (Ca-koncentráció ≤2,00 mM). Rodriguez és munkatársai 2013-ban Spanyolországban azt mutatták ki, hogy a vizsgált tehenek 78%-a volt a szubklinikai hipocalcémia állapotában (Ca-koncentráció ≤2,14 mM). Idén egy dán cég az élére állt egy hazai vizsgálatsorozatnak, mely során öt hazai telepen vizsgálták a frissen ellett teheneket. Az alapstátusz felmérése volt a cél, nem termékek hatásának vizsgálata. Ez a mérés csak egy ’pillanatfelvétel’, mindössze 50 adatot mutat be. De öt olyan telepen, ahol mértékadó a menedzsment színvonala, a telepméret és tejtermelés egyaránt. Köszönjük a Vilofoss Hungary Kft-nek, hogy az adatokat a rendelkezésünkre bocsátotta és megoszthatjuk Önökkel.

A szubklinikai hipocalcémia jelentősége

A szubklinikai hipocalcémiában állapotában lévő teheneknek nincs klinikai tünete, de hajlamosabbak egyes betegségekre. Rodríguez és munkatársai (2017) Spanyolországban kimutatták, hogy a szubklinikai hipocalcémiás tehenekben az oltógyomor helyzetváltozás 3,7-szer, a ketózis 5,5-szer, a magzatburok visszamaradás 3,4-szer és a méhgyulladás 4,3-szer nagyobb valószínűséggel fordult elő, mint normál vérkalcium szint esetén. Ezen kívül a magzatburok visszamaradás és a metritis kialakulásának kockázata tovább nőtt a többször ellett tehenek esetében, mivel ebben az életkorban a szérum Ca-koncentrációja kisebb az elsőborjas tehenekhez viszonyítva.

1.táblázat A kalciumszint hatása az oltógyomor helyzetváltozás, a tőgyfertőzés, a ketózis, a méhgyulladás és a magzatburok visszamaradás, valamint a 60. nap előtti ivarzás előfordulására (Rodríguez és mtsai, 2018)

A vizsgálat leírása

Öt hazai tejelő telep került kiválasztásra. Az anonimitás érdekében nem rendeljük hozzá a telepekhez a mért adatokat. A telepeken nem alkalmaztak anionos sóval történő előkészítést.

Minden telepen 10 vérmintát vettek az ellést követő 24 órán belül többször, ellett tehenektől (farokvénából vett, alvadásában nem gátolt vér, hűve tárolva, 72 órán belül a laborba szállítva). Az átlagos laktációszám 2,4-3,1 között változott. A vérmintákban az összCa-, a foszfor és a magnézium koncentrációja került meghatározásra. Jelen cikkben, a szubklinikai hipokalcémia téma miatt az összkalcium-koncentrációt közöljük. A laboratóriumi vizsgálatok Dr. Szelényi Zoltán végezte. Az értékelés során a szubklinikai hipokalcémia határértékének a 2.12 mmol/l értéket vettük.

A kísérletben részt vett tehenészetek (2020. augusztusi állapot szerint):

Eredmények

A 2. táblázatban látható a vér kalciumkoncentrációja és a szubklinikai hipokalcémia előfordulási gyakorisága a vizsgált öt hazai telepen. Az eredmény drámainak ítélhető, mivel az 50 vérminta átlagos Ca-koncentrációja 2,01 mmol/liter, ami szubklinikai hipokalcémiának minősül. Az 5 telepből egy telepen haladta meg a mért átlagérték a szubklinikai hipokalcémia határértékét! A 2,12 mmol/l érték alatti Ca-koncentráció, tehát a szubklinikai hipokalcémiának pedig a vizsgált tehenek 62%-át érintette! A minimumérték 1,33-1,97 mmol/liter értéktartományban mozgott az 5 telep összes mintáját együttesen vizsgálva, ami arra utal, hogy súlyos, klinikai esetek is előfordulnak, de nem az a jellemző és a veszélyes, hanem a 40-80%-ban előforduló, de nem látható szubklinikai hipokalcémia állapot.

2.táblázat A vér kalciumkoncentrációja és a szubklinikai hipokalcémia előfordulása hazai telepeken (n= 10, elléstől számított 24 órán belül, farokvénából vett vérminta; Vilofoss, 2020)

* szubklinikai hipokalcémia Ca-koncentráció ≤2,12 mM

1.ábra A vér kalciumkoncentrációja hazai telepeken (n= 10, elléstől számított 24 órán belül, farokvénából vett vérminta; Vilofoss, 2020)

Y = A telepek sorszáma

X = Összkalcium koncentráció mmol/l

A mért adatok azt mutatják, hogy az ellés utáni vér kalciumszint sokkal több tehénnél van a normál érték alatt (tünetek megjelenése nélkül), mint azt korábban gondoltuk. Ennek pedig lehetnek/vannak állategészségi hatásai. Amennyiben a gyakoriság országos is szinten is hasonló, akkor az jelentős hatással van a hosszú hasznos élettartamra f az országos szaporodásbiológiai eredményeinkre is! A szubklinikai hipocalcémia magas előfordulási arányát tehát hazánkban is a tranzíciós tehén potenciális egészségügyi kockázatának kell tekinteni, amely további kutatásokat igényel.